| by adeptus | No comments

Alvás- és hangulatfigyelő 2.

Bár messze még a reggel (háromnegyed 2 lesz), és nem lehet kizárni, hogy fogok tudni még aludni – figyelembe véve jelenlegi frissességemet, nem tartom valószínűnek – érdemes egy kicsit összegezni az elmúlt két nap éjszakáit.

Tegnap piszok álmos voltam, így a rossz szokásommá vált esti, öt percesnek szánt ruhástól ledőlésem egész éjszakán át tartó tompa alvássá vált. Átszundítottam a reggelt is, mire felkeltem, már igencsak délelőtt volt. Napközben átlagosan friss voltam, tettem-vettem, szokványos vasárnapi módon.

Ma sokféle szelllemileg megterhelő dolgot csináltam (olvasás, vita, webes tartalomfeltöltés, stb.), amelynek kompenzálására nem volt maradéktalanul elég a délelőtti séta és a kora esti szolid sörözés. Estére megint meglehetősen álmos lettem, kitaláltam, hogy lefekszem fél 9-kor, hajnali 4-kor meg felkelek, hogy egy órácskát alkossak. Ez nyár végén – ősz elején működött, ezúttal nem jött be.

Az elalvásban nem is volt hiba, de háromnegyed 11 táján már ébredeztem, negyed 12-kor meg kiment az álom a szememből. Nem azt mondom, hogy 100%-os volt az energiamutatóm, de további alvásra nem látszott kilátás.

Úgyhogy netezgettem meg olvasgattam kicsit, aztán írtam tovább a novellámat. Utóbbihoz főztem egy kávét is, ami nyilván végképp keresztbe tett az alvásnak, de szükségem volt rá, hogy be tudjam indítani a fogalmazókészségemet. A keserűcsoki már elfogyott.

Itt tartunk most, aztán meglátjuk, hogyan tovább. Hajlok rá, hogy alkalmi altatószedés lesz a vége, de nem nagyon tetszik a gondolat.

FRISSÍTÉS (4:26): Aludtam még egy jó órát. Már majdnem az egészséges adag felénél tartok…