| by adeptus | No comments

Altertöri cikk újratöltve

A minap a F.I.O.K. Facebook-csoportban szóba hoztam kedvenc fantasztikus alzsáneremet, az alternatív történelmet. Rákérdeztem, ki mit tart a klasszikusának illetve mik a kedvencei. Meglepően kevés hozzászólás érkezett. Ennek számos oka lehet, de ezeket most nem vizsgálom, inkább közzéteszem a Bajai Honpolgár folyóiratban 2014. decemberében megjelent írásomat az ukróniáról, ami az alternatív történelem alternatív neve.

Ukrónia: a “mi lett volna, ha” irodalma

Bevett közhely, hogy a történelemtudomány nem foglalkozik a “mi lett volna, ha” kérdésével. A mondás valóságtartalma megkérdőjelezhető, de tény az, hogy hosszú távú spekulációkkal nem gyakran találkozunk a szakpublikációkban. Persze itt is vannak kivételek. Heribert lllig Kitalált középkor című könyve hatalmas nagy visszhangot váltott ki néhány éve, és bár állításait rengetegen megcáfolták, az ellopott évszázadok ötlete izgalmas gondolatkísérlet volt. Az ukrónia, azaz alternatív történelem azonban nem elsősorban tudományos, hanem irodalmi kategória.

Az utópia szó jelentése közismert, a disztópiát sem kell magyarázni. Az előbbi mintájára adta Charles Renouvier 1876-os regényének az Uchronie címet. Míg az utópia a “seholsincs”-csel foglalkozik, az ukrónia a “sosemvolt”-tal. A kifejezés helyett magyarul többnyire az “alternatív történelem” szókapcsolatot alkalmazzuk. A zsáner eredete az ókorig nyúlik vissza: Livius Ab Urbe Conditájában felveti, mi történt volna, ha Nagy Sándor kelet helyett nyugat felé terjeszkedett volna, és szembekerül a Római Köztársasággal. Elvétve találkozunk alternatív történelmi írásokkal Livius és a 20. század között is, de a legtöbb ilyen alkotás az elmúlt száz évben született.

Nézzük meg, mi szükséges egy ukróniához! Az alapanyag az általunk ismert történelem. A felvetés az, hogy egy adott ponton egyvalami másként történik. Például Julius Caesar mégsem lépi át a Rubicont vagy nem tépázza meg a vihar a spanyol Armadát. Nyilvánvaló, hogy egyetlenegy tényező változása is óriási horderejű lehet. Új idővonal jön létre tehát, és ahogy telnek az évek, a változások egyre nagyobbak lesznek. Második példánknál maradva Anglia nem lett volna tengeri világhatalommá, így talán a gyarmatbirodalma sem jön létre. Vajon mi lett volna a hatása Észak-Amerika kolonizálására? Izgalmas kérdések, amelyekre az írói fantázia megadhatja a választ. Az ukróniák szerzőjének meg van kötve a keze. Nem rugaszkodhat el teljesen a valóságtól. Az Agave Kiadó néhány éve jelentette meg Naomi Novik könyvsorozatát, melyben sárkányok is részt vettek a napóleoni háborúkban. Bár ez is érdekes ötlet, mégsem beszélhetünk ukróniáról. Ugyanígy, bár Orwell 1984-e – szerencsére – nem valósult meg, ez sem a zsáner része, hiszen keletkezése idejében egy elképzelhető jövőt ábrázolt..

Itt kell szót kell ejtenünk az alternatív történelem és a science fiction viszonyáról. Az utóbbi – durván leegyszerűsítve – olyan világokkal foglalkozik, amelyek a jelenleg ismertből levezethetők. Többségük a jövőben játszódik vagy éppen valamilyen egzotikus helyen. A sci-fi írók kötelessége, hogy a történésekre racionális – vagy annak látszó – magyarázatot adjanak. Egy jó science fiction nem csak egy tényezőt változtat meg az átlalunk ismert mindenségben, alapvető fontosságú a világalkotás (még kiemeltebb ennek a fontossága a fantasy zsánerben). Egy alternatív történelmi regényben ezzel szemben nem szükséges megindokolni, mi volt az oka annak a bizonyos változásnak. A dramaturgia megkívánta, ennyi. Ugyanakkor fontos, hogy a fordulópont utáni események hihetőek legyenek. A science fiction a jövő, az ukrónia a múlt irodalma, mondhatnánk, de akkor elfeledkeznénk valami fontosról.

Mint láttuk, nem kötelező válaszolni a “miért” kérdésére, mégis sok szerzőben ott motoszkál, hogy meg kellene magyarázni, mi okozta az eltérést az ismert történelemtől. Az egyik lehetséges válasz a science fiction eszköztárának egyik legkedveltebb témája, az időutazás. Hiszen ha visszautazhatunk a múltba, cselekedeteink befolyásolhatják az azt követő időket. Klasszikus példa erre Ray Bradbury Mennydörgő robaj című novellája, melyben vállalkozó kedvű milliomosok visszautaznak a krétakorba, hogy elejtsenek egy Tyrannosaurus Rexet. Az “utazást” szervezők mindent alaposan előkészítenek. Az állat hamarosan amúgy is elpusztult volna, a vadászoknak pedig nem szabad elhagyni a kijelölt ösvényt. Egyikük azonban megrémül az őshüllőtől, és véletlenül eltapos egy pillangót. Látszólag jelentéktelen dolog, de az idő folyamán addig halmozódik ennek hatása, hogy visszatérve a jelenbe a küszöbönálló elnökválasztás várható eredménye megváltozik, és az Egyesült Államokból náci diktatúra válik.

Az időutazással kombinált alternatív történelemnek nagy hagyománya van, igaz, néhány problémafelvetésről már szinte minden bőrt lehúztak. Nem sok újat lehet mondani például arról , mi történne, ha visszautaznánk meggyilkolni Hitlert. Rögtön meghazudtolva magamat azonban máris hozok egy kiváló példát a “Hitler eltávolítása” motívum kreatív feldolgozására. Az elsősorban komikusként ismert Stephen Fry Csináljunk történelmet! című regényében egyenesen Hitler születését akadályozzák meg azzal, hogy fogamzásgátlót juttatnak Braunau vízellátásába. Az eredmény csalódást keltő: Hitler helyett valaki más lesz Németország diktátora.

Visszatérő téma a németek második világháborús győzelme is. Az elsősorban sci-fijeiről ismert Philip K. Dick Ember a fellegvárban című regényében egy japán-német megszállás alatt álló Amerikát vizionál. Robert Harris Fatherlandje – melyből egy meglehetősen kiábrándító filmfeldolgozás is készült – mintegy 20 évvel a német győzelmet követően játszódik, amikor Amerika készül felvenni a diplomáciai kapcsolatot Németországgal. A történet egyébként formailag krimi. Szintén gyakori motívum a Dél győzelme az amerikai polgárháborúban, Harry Turtledove, az ukrónia koronázatlan királya egész ciklust írt erről az idővonalról.

Az alternatív történelem sok tematikával házasítható össze, így a bűnügyi történetekkel is. Michael Chabon Jiddis rendőrök szövetsége című könyvében a zsidóságnak a világháború után nem sikerült megvetnie lábát Palesztinában, ehelyett Alaszkában leltek ideiglenes otthonra. Chabon nem a világtörténelemre koncentrált, hanem egy hamisítatlan noir krimit alkotott. Össze lehet párosítani a sci-fit és az ukróniát időgépek nélkül is. Stephen Baxter Voyage-ében a 70-es években a NASA az űrrepülőgép-program helyett az emberes Mars-utazást tűzte ki célul. A regény hard science fiction, azaz rendkívül precízen ügyel a természettudományos hitelességre, mégis egy másik idővonalt vázol fel. Nem csak a gyakran lenézett SF zsáner írói alkotnak alternatív történelmi regényeket: Philip Roth például az Összeesküvés Amerika ellenben azt vizsgálta meg, mi lett volna, ha Roosevelt helyett a németbarát Charles Lindbergh kerül az elnöki székbe 1941-ben.

A fentiek kellő ízelítőt nyújtanak a zsánerből, de meg kell említenünk hazai képviselőit is. Galántai Zoltán például W. Hamilton Green néven írt A Negyedik Birodalomjában a náci Németország áttörést ér el az űrkutatásban, így nyitva egy új frontot a konfliktusnak. Fiktív történelem Galántai Mars 1910-e is, de az inkább a steampunk irodalom hagyományait követi, ennek ismertetése nem célunk. Jelentős Trenka Csaba Gábor regénye, az Egyenlítői Magyar Afrika is. Ebben (szintén) győztek a tengelyhatalmak, így Magyaroszág megszerezte a címben szereplő gyarmatot. 2012-ben Pintér Csaba és Pintér Máté A szivarhajó utolsó útja című regényéhez fűztek nagy reményt, mely a megvalósult Dunai Konföderációban játszódó kémtörténet, azonban sajnos egyelőre lezáratlan.

A fent említett alkotások zöme magyarul is hozzáférhető, de természetesen itt is előnyben van, aki olvas angolul. Nekik mindenképpen érdemes próbát tenni a Sidewise Award díjazottaival: ez az ukróniák Oscar-díja. A zsáner nemcsak a fantasztikum, de a történelmi regények kedvelőinek is tartalmas időtöltéssel tud szolgálni.

Eddig a cikk, amely egyébként Oliphant című novellám „előszavának” szerepét is betöltötte. Az Oliphant korábban az lfg.hu-n is megjelent, fogadjátok szeretettel.

Helyreigazítás: mint arra Pintér Bence diszkréten felhívta a figyelmemet, a Szivarhajó szerzői Pintér Bence és Pintér Máté.